Kárpáti limerikek
Haikuk
C-dulok
Sírversek
KŐ ÉS ÁRNYÉK
A filozófiai Semmiben elidegeníthetetlenül benne foglaltatik annak az elsődleges elfogadottsága, hogy el lehet a Semmihez jutni anélkül is, hogy appercipiálnánk azokat a roppant összetett szerkezetű jelenségeket, amelyek a Létezőt mint egészet megnyithatnák előttünk. A heideggeri Semminek eszerint csak úgy lesz jelentősége, ha semmissé teszi azon jelenségek és kérdések lényegét és értelmét, amelyekkel a Semmi keresése során találkozunk.
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: arch. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: arch. Összes bejegyzés megjelenítése
Mint egy visszhangos spekuláció
Bergson eszi és issza az időt, míg Heidegger ki sem veszi a vitrin üvege mögül. A bergsoni idő sűrű párát ereszt és bebugyolálja a fázó lelket, Heidegger ideje üresen kong, mint egy visszhangos spekuláció. Bergson éli az időt, Heidegger túlélni próbálja.
A vidék és a világ közepe
A gyermek a világ közepének gondolja vidéki lakóhelyét. Az ifjú elkezdi szűknek érezni, és ha sikerül rálátnia a roppant végtelenre és fényes centrumaira, akkor közvetlen környezetét világvégének gondolja. A középkorú megpróbálja elhitetni magával, hogy ő ugyan vidéken él, de személyisége univerzális. Öreg korára ezt el is hiszi, és innen már csak egy lépés, hogy gyermekkori szemléletén is túllépve önmagát képzelje a világ közepének.
Tökéletlen mankó
A törvényszerűség nem más, mint tudós emberek makacs tévedése, amellyel saját felismeréseiket a valóság részeként igyekeznek interpretálni, holott minden tantétel, törvény, képlet, adekvátnak nevezett összefüggés nem egyéb, mint a sántikáló megismerési folyamatunk hóna alá illesztett tökéletlen mankó. Segítségükkel teszünk komikusan szánalmas és nagyjából fölösleges lépteket.
A tudomány nem egyéb, mint az ember alkotta leghatalmasabb fikció. Vagy talán nőnek képletek az erdőben? Úsznak egyenletek a tengerben? Lehet bányászni tantételeket? Kering akár egyetlen Kepler-törvény is a Nap körül?
A tudomány nem egyéb, mint az ember alkotta leghatalmasabb fikció. Vagy talán nőnek képletek az erdőben? Úsznak egyenletek a tengerben? Lehet bányászni tantételeket? Kering akár egyetlen Kepler-törvény is a Nap körül?
Művészet
A művészet egésze nem egyéb, mint a kreatív intellektus kétségbeesett kísérlete arra, hogy olyan hiányokat töltsön meg művekkel, amely hiányok a belehelyezett művektől aztán még kétségbeejtőbbekké válnak.
Tájleírás
A tájleírás a klasszikus regények azon részlete, amelyet csak középkorúak olvasnak. A fiatalnak még hiányzik hozzá a türelme, az öregé pedig már elfogyott.
Mártírium
A hiányzó emberi nagyságot olykor a mártírium teremti meg. Kisszerű gyarló emberek is megnőnek a szemünkben attól, ha áldozattá válnak, és kétes igazságok magasztosulhatnak fel, ha valaki életét áldozza értük.
Dekonstrukció
A dekonstrukció annak a látszatkeltésnek a neve, amelynek során a megalkotottság hiányát a soha nem létezett szerkezet szándékos lebontottságának nevezik.
Poros dossziék
Az archívum improduktív és reproduktív alkotók legfontosabb segédeszköze. Az igazán kreatív elmék mindig vadonatújat alkotnak, vagy nincsen irattáruk, vagy ha van, soha nem porolják le a régi dossziékat.
Hagyomány
Ha rám erőltetik, megpróbálom lerázni magamról; ha el akarják venni tőlem, elkezdek ragaszkodni hozzá; ha rám sütik, ha megbélyegeznek, megszégyenítenek általa – akkor eggyé válok vele. Ha eggyé váltam vele, eltaszítom magamtól, hogy szabad lehessek.
Örök mentség
Időhiány: időben bővelkedő hanyag és lusta emberek örök mentsége és hivatkozási alapja.
Anakronizmus
A szándékos anakronizmus olyan írói fogás, amelyet megfelelő történelmi ismeretek hiányában alkalmaz a szerző. Félve attól, hogy olyan fogalmakat talál használni, amelyek az adott korszakban már vagy még nem léteztek, szándékosan és nyilvánvalóan, lehetőleg sorozatosan megszegi a korhűség követelményét, azt a látszatot keltve, mintha ez nem hiányos tudásának a következménye, hanem írói koncepciójának a része lenne.
Halotti maszk
Egész életünkben maszkot viselünk, és amikor végre valódi arcunkat odafordíthatnánk a halálnak, leöntik gipsszel.
A sors mint segédvonal
A sors egy univerzális helyettesítő fogalom. Ahogy a segédvonal eredetileg hiányzik az ábráról, ugyanúgy a sors is hiányzik a valóságból, de alkalmazásával igazolhatók lehetnek történések, helyzetek. Kicsit tudákosan mondhatnám úgy is, a Létből a sors felrajzolása révén fejthető ki az emberélet.
Feliratkozás:
Bejegyzések
(
Atom
)