Psychoresztész

Félni jobban szeretett, mint szorongani. Az volt a kedvére, ha tárgyiasul, amitől retteghet. Ha látja, ha hallja, mitől lúdbőrzik és mitől kezd kalapálni a szíve, akkor fel lehet venni a harcot, büszkén küzdeni az érzéssel, hogy közben nemesedjen a lélek. Ezért szerette azt a filmet, abban a filmben azt a jelenetet. Mindig átsegítette azokon az elviselhetetlen pillanatokon, amikor rátört az anyagtalan, elvont, alattomos gyomorszorítás. Pár kattintás, és a bátor rettenet máris elnyomta a lopakodó szorongást. Ilyenkor csak a vágásokra figyelt. A jövője elhomályosult előtte, mintha gőzlepte tükörben látná. Fogalma sem volt, miért kell agyonszúrnia az anyját, aki csak holtában élvezheti majd először a zuhanyrózsa gyilkos permetét a lebombázott krematóriumban.