Arcát jegyezd meg.
Éltedre jobban semmi
nem emlékeztet.
Balla D. Károly pársorosai: Limerikek, bökversek, haikuk, sírversek, aforizmák. A rovatcímek adnak további eligazítást.
Petőfi utolsó SMS-e
Ott essem el én.
A pennám ki meglelé,
temesse mellém.
A pennám ki meglelé,
temesse mellém.
Címkék:
2015
,
haiku
,
sms-üzenet
A Semmi egzisztenciája
A létezés egysége a tudat és a tudatnélküli egylényegűségében ölti magára a Semmi egzisztenciáját.
Ophelia SMS-e Hamletnek
Férfi vagy, s én nő.
Amint vízbe fúltam, szűz-
hártyám visszanő.
Amint vízbe fúltam, szűz-
hártyám visszanő.
Címkék:
2015
,
haiku
,
sms-üzenet
József Attila SMS-üzenete Alsókőről
Rakodóparton.
Magam-magam. Kész leltár.
Szív rejt. Ész feltár.
Magam-magam. Kész leltár.
Szív rejt. Ész feltár.
Címkék:
2015
,
haiku
,
sms-üzenet
Szent György SMS-üzenete
Sárkányt legyőztem.
Pikkelynövesztésben ma
már megelőztem.
Pikkelynövesztésben ma
már megelőztem.
Címkék:
2015
,
haiku
,
sms-üzenet
Csókolj vissza
Gyere és ments meg!
Boldog békából lettem
búskomor herceg.
Boldog békából lettem
búskomor herceg.
Címkék:
2015
,
haiku
,
sms-üzenet
Amerre az elefánt
Az elefánthajcsár bölcsességére vall, ha rájön, hogy ő is épp arra akar menni, amerre az elefánt már elindult.
Kicsinyes
A kis kaliberű, de rámenősen nagyravágyó emberben az a legelviselhetetlenebb, hogy kicsinyességeiben is megalománias.
Oresztész megles egy nőt
A színes függöny sejtelmesen félrelebbent az ablakon, és az esti utcáról is láthatóvá vált a szobában ágaskodó karcsú nő alakja a lámpafényben. Egy széken állt és a könyvespolc legfelső sorát igyekezett elérni, kezét Goethe díszkiadású Faustja felé nyújtogatta. Ám az áhított könyvet nem érte el, lábujjhegyre is hiába állt, ezért az alsóbb polcok egyikéről emelt le egy vaskos szótárt, és anélkül, hogy a székről leszállt volna, a lába alá illesztette. Újra felegyenesedett, de még mindig hiányzott fél arasznyi ahhoz, hogy Goethét elérje. Most egy lexikonért nyúlt, maga alá tette, ismét ágaskodott, de mindhiába. Újabb szótár és enciklopédia következett, de a távolság ujjai hegyétől a Faustig alig látszott változni. Új és újabb vaskos köteteket illesztett lába alá, már kisebb könyvtorony tetején egyensúlyozott, és mégsem érte el célját. Oresztész bámulattal figyelte igyekezetét az utca túloldaláról mindaddig, amíg egy kósza fuvallat vissza nem lebbentette helyére a függönyt, és ő folytathatta útját az éjszaka is üzemelő vattacukorgyárba.
Oresztész és a koncepció
Miután az utolsó házfal is a porba rogyott, a bontást végző szálkás izmú férfiak nekiveselkedtek, megragadták és együttes erővel húzni kezdték az omladék alól a koncepciót. Ereik kidagadtak, karjukon ideges rángások futottak végig, fújtatva vették a levegőt, volt, aki fojtott nyögéssel igyekezett több erőt kifejteni. Ám a koncepció nem mozdult, holott már egyetlen szeg vagy csap sem tartotta, az ácsolat utolsó darabjaként ágaskodott ki a törmelék alól. Pár percnyi hasztalan erőfeszítés után látszott, a húzás nem vezet eredményre, megpróbálkoztak hát az emeléssel. Kissé lehajoltak, vállukat befeszítették a koncepció alá, és teljes erőből igyekeztek felegyenesedni, ám a túlsúlyt nem tudták leküzdeni. Próbálkoztak lazító mozdulatokkal is, de nem jártak eredménnyel. Belátták, előbb el kell takarítaniuk az omladékot, és csak miután kiszabadították alóla a koncepciót, azután vihetik a még hasznosítható többi bontási anyag közé. Ekkor érkezett kerékpárján Oresztész az összedőlt épülethez. Kérdésére, hogy segítsen-e, nemleges választ kapott, távozott is a helyszínről, észre sem véve, hogy a koncepció a nyomába szegődve poroszkál a kátyús betonúton a balettintézet felé.
Feliratkozás:
Bejegyzések
(
Atom
)